43. fejezet - Az idegen

Sziasztok!

Meghoztam a következő fejezetet. Az én drága 39 fokos lázammal együtt szeretném megköszönni a véleményeket: Chanel-nek, Amy-nek, Szilvinek, Csibimoon-nak, Eminek, Natii-nak és Anikónak!
Tudom, gonosz vagyok, hogy megint összeugrasztom Kimet és Robot :D
Ezt a részt is drága, jó barátnőmnek küldöm, Eminek, aki most Lengyelországban tengeti napjait és BORZASZTÓAN hiányzik!!! Szeretlek, te lökött! :)
Jó olvasgatást!
Puszi: Klau

A fejem zúgott. Nem tudom, hogy az elfogyasztott italok mennyisége vagy a zene, vagy a csalódás és szomorúság miatt, de baromira zúgott a fejem. Ennek tetejébe még a világ is elkezdett forogni velem. A bőrkabátos fazon - aki mellesleg Rob - levegőt kapkodva nézett hol rám, hol a mellette álló csajra, akivel filmekben smárol. Kezdem azt hinni, hogy nemcsak a filmekben... A csalódás újabb hulláma söpört végig a testemen. A térdem és a kezem vad remegésbe kezdett, de már a düh is dolgozott bennem. Féltékeny voltam, mérges és csalódott.
Kristen mosolyogva ölelte át Rob derekát, akinek eszébe se jutott tiltakozni. Az agyam azt parancsolta, hogy hagyjam ott őket, mégsem bírtam mozdulni. Csak álltam ott a megsemmisült hitemmel és reménykedtem, hogy hamarosan eljön a hajnal és felébredek. Csakhogy nem ez történt...

- Rob, Kristen! Gyertek már! Vár az asztalunk - ütögette meg Rob vállát egy harmincas éveiben járó nő. Ő volt Rob ügynöke. Steph. Még nem volt alkalmam találkozni vele, de hát fanfiction-t írok az ügyfeléről, így ő is néha bekerült a képbe. Rob hátrafordult, akkor láttam meg Tomot és Samet. Klassz, hogy még ők is benne vannak... Tomnak tátva maradt a szája, ahogy meglátott. Rob biccentett, majd szó nélkül otthagyott. Kristen örömmel követte a példáját.

- Hát veled meg mi van? Úgy nézel ki, mintha szellemet láttál volna - nevetett rajtam Lucy, majd a kezembe nyomta a nekem hozott kólát. Ránéztem Lucy-re, a kólára, majd Robra. Lucy követte a pillantásom és elkáromkodta magát.
- Mi a francot csinál ott az a... ?!
- Ne... - kértem. Szerettem Robot ez nyilvánvaló, így ha őt bántják, engem is bántanak.
- Gyere! Menjünk vissza a fiúkhoz! Ne is foglalkozz velük...
- Hogy ne foglalkozzak?! - ment fel bennem a pumpa - Az a csaj ott ölelgeti a... a barátomat, aki elvileg egy jótékonysági esten van!
- Meglátott téged?
- Igen.
- És mit csinált?
- Semmit. Nem mondott semmit - az utolsó mondatnál egy könnycsepp hagyta el a szemem.
- Gyere innen! Nem szabad összetörnöd! Előttük nem.

Elrángatott onnan. Leültetett Derek és Matt közé. Röviden vázolta a srácoknak a helyzetet, akik jelentőségteljes pillantással néztek össze. Aztán egyszerre emelkedtek fel. Megfogtam mindkettejük csuklóját és visszarántottam őket magam mellé. Elmagyaráztam nekik, hogy nem szeretném, ha bántanák, ami nekik teljesen érthetetlen volt. Matt próbált meggyőzni, hogy egy kiadós verés még segíthet is neki, de nem engedtem. Hogy is engedhettem volna? Szerettem.

- Igaza van. Ide valami erősebb fegyver kell - bólogatott Lucy. Kezdett kijózanodni, míg előttem lassan elsötétült a világ. Forgott velem az egész szórakozóhely, és tudtam, hogy nem az alkoholtól.
- Nincs pisztolyom - így Derek.
- A bátyámnak van - csillant fel Matt szeme. Mindkettejüket oldalba vágtam.
- Nem! Gyere menjünk táncolni! - nyújtotta Lucy felém a kezét. Értetlenül bámultam a felém nyújtott kezet.
- Miért?
- Féltékennyé tesszük. Ha úgy dönt, hogy le se szar téged, akkor csináljon akkor is úgy, ha egy pasival rázod.
- Nem akarlak megbántani, de te nem vagy pasi - nézett végig Lucy-n Matt.
- Hidd el, én és Kim összeszedünk egyet a táncparketten! - kacsintott rá.
- Egy pasira ketten?! - visszhangozták.
- Na jó, húzzunk! - rángatott fel barátnőm.
- Nem tudom, hogy... - azt akartam mondani, hogy jó ötlet, de ekkor láttam meg, hogy Kristen Rob füléhez hajolva súg valamit, miközben minket néz. Rob felénk fordult, rántott egyet a vállán, majd visszafordult Kristen-hez, aki feltűnő vihogásba kezdett. Felment bennem a pumpa. Szóval csak szórakoztál Robert Pattinson? Akkor most megkapod!
- Az a pasi jól néz ki! - intettem egy Converse-pólós srácra, aki a táncparkett közepén ropta néhány lánnyal.
- Ez a beszéd csajszi! Szereljük le a konkurenciát!

Úgy is lett. Leszereltük. A srác - Rick - teljesen el volt alélva, hogy idézem: „két ilyen bomba csaj indult be rá”. Lucy-nek és nekem természetesen nem a beindulás utáni aktusra volt szükségünk. Ráadásul be sem voltunk indulva. A lényeg a lényeg, hogy Lucy végül Derek-kel - aki időközben megjelent mögöttünk és elrángatta Lucy-t mellőlem - táncolt, míg én Rick-kel.
A srác egyébként teljesen oké volt. Táncolás közben sikerült néhány információt felszednem róla. Joghallgató, velem egyidős, nem dohányzik és jelenleg nincs barátnője. Nem a hosszú kapcsolatok híve, amit már elsőre is feltételeztem. Nemhiába vagyok jó emberismerő... legalábbis eddig az voltam.
Lucy tanácsára megpróbáltam csak néhányszor odanézni Robékhoz. Sam és Tom egykedvűen ültek a cimborájuk mellett, aki jelenleg háttal ült nekem. Kristen lassan felállt, ahogy Steph is. Nevetve vonultak ki a mosdóba. Végig követtem őket a tekintetemmel, közben Rick-kel ringatóztam. Épp egy régi kedvencem szólt, Angel City-Do you know. Ahogy a lányok eltűntek az ajtó mögött, újra a fiúk felé pillantottam. Rob szürkés-kék szemébe ütköztem. Beült Steph helyére és most pont velem szemben volt. Nem tudom, mi volt a szemében. Nem láttam benne semmit. Már majdnem elbőgtem volna magam, amikor Rick hátrasimított egy kósza hajfürtöt. Mintha megérezte volna, hogy mire megy ki ez az egész. Kedvesen rámosolyogtam, majd lehajtottam a fejem. Még mindig szédültem és fogalmam sem volt, hogy mi fog még jönni ezután.

- Féltékennyé kell tenni? – húzta féloldalas mosolyra a száját táncpartnerem. Elnevettem magam.
- Könnyen átlátsz rajtam.
- Szóval a filmsztárokra buksz?
- Hát… már biztos, hogy nem – Rick vigyorogni kezdett, majd Robék felé pillantott. Még szélesebben vigyorgott, majd megfordított engem. Így háttal álltam neki. A csípőmre tette a kezét, míg én hozzádörgölőztem. A vállunk összeért és ritmusra mozgott az egész testünk. Az alkohol, amit eddig ittam, mintha most kezdett volna a felszínre törni. De az is lehet, hogy csak el akartam felejteni mindent, így még közelebb húzódtam a sráchoz. Természetesen élvezte a helyzetet. A combomat simogatta, miközben a nyakamat csókolgatta. A lehelete csiklandozta a nyakam, és őszintén szólva élveztem a helyzetet. Az Only Girl ritmusára mozgott a csípőnk. A bal kezemmel a hajába túrtam.
- Ez az kislány! – hallatta magából, majd újra szembefordított magával. A hirtelen mozdulattól ismét megszédültem és Rick vállaiba kapaszkodtam. A srác nevetett egy kicsit, majd folytattuk a „műsort”. A DJ átvezette a számot egy lassabb számra, így Rick vállára helyeztem a kezem. Közelebb húzott magához, a kezét a derekamra rakta. Olyan közel voltunk egymáshoz, hogy akár meg is csókolhattam volna. De csak néztem azokat a tengerkék szemeket és nem csináltam semmit. És Rick sem. Nem használta ki a helyzetet. Inkább kicsit sajnálóan húzta félre a száját és megcsókolta a jobb kézfejemet. Abban a percben ijedtem meg, hogy itt hagy. De nem ment el, csak a DJ felé mutatott valamit, majd a zene varázscsapásra felgyorsult. A ritmust ismertem, később rájöttem, hogy a dalt is. A Step up 2 filmjében hallhattam. Kicsit latinos beöntése volt.
- Ismered a DJ-t? – mosolyogtam rá.
- Régi barátom – kacsintott rám, majd újból megpörgetett. Aztán úgy elkezdett táncolni, hogy minden szempár ránk szegeződött. Én is kicsit hátrébb húzódtam, hogy ne legyek útban. Titkon azt gyanítottam, hogy a srác az egyetem mellett tánctanár lehet. Mindenki tátott szájjal figyelte mit művel a táncparketten. Egy két mozdulatán mindenki jóleső nevetésbe kezdett, még én is. Pedig nemrég tört össze darabokra a szívem. Észrevehette rajtam Rick a változást, mert felém kezdett el táncolni. A többi ember, aki addig a táncparketten volt, az most mind egy körbe állva csodálták táncpartnerem.
- Nekem egy lány se szomorkodjon a közelemben! – kiabálta túl a zenét és elkezdett körülöttem táncolni, mire mindenki, aki mellettem volt, most még egyet hátrébb lépett, így én is belekerültem a körbe Rick mellé.
- Én nem tudok táncolni! – természetesen hazudtam, de inkább énekelni szeretek közönség előtt és nem táncolni. És azt a kis kevés tánclépést is Olive-tól tanultam annak idején. Remek… még ő is az eszembe jut ma. Most már biztos, hogy ez életem legrosszabb napja.
- Hiszi a piszi – vigyorgott a képembe és magához láncolt. Kristen-ék kiléptek a mosdóból és érdeklődve és lenézően néztek minket. – Háború – súgta a fülembe Rick. Rákaptam a tekintetem és én is elkezdtem a ritmusra mozogni. Enyhén szólva zavarban voltam, ráadásul a minket körülvevő tömegben kiszúrtam Lucy-t, Matt-et és Derek-et. Aztán Rick megpörgetett és újra a szürkéskék szempárba ütköztem. Gyorsan elszakítottam róla a tekintetem, de érzetem azt a perzselést, amit a szemével művel. A következő pillanatban már nem Rick-kel táncoltam, hanem egy másik sráccal. A tekintetemmel elkezdtem keresni eddigi táncpartnerem, de nem láttam sehol. Aztán meghallottam a hangját a mikrofonból. A DJ pult előtt állt és kajánul vigyorgott. Azonnal abbahagytam a táncolást.
- Kimberly Sullivan… megengeded, hogy megcsókoljalak? – vigyorgott még szélesebben. Még levegőt is elfelejtettem venni. Ennek teljesen elment az esze?! Miután észrevette döbbent arckifejezésem még hozzáfűzte – Valakinek lenne ellenvetése?
- Rick! – kiabáltam, de az meg se hallotta. Tökéletesen azzal volt elfoglalva, hogy farkasszemet nézzen egy vámpírral. Én sem bírtam megállni, hogy ne pillantsak Robék felé. Rob éppen egy jókorát húzott le a sörösüvegéből. A közönség egy emberként kezdett el kiabálni: Csókot! A kezemet ökölbe szorítottam arra az esetre, ha Rick közeledne. És így is lett. Lepattant a pultról és hatalmas lépteivel pár másodperc elteltével már előttem állt. – Megütlek, ha megcsókolsz – mondtam teljesen higgadtan, mire szélesen vigyorogni kezdett.
- Dehogy ütsz – azzal már a számon éreztem érzéki ajkait. A váram összetört. Teljesen átadtam magam neki. Még az is kiment a fejemből, hogy néhány másodperccel ezelőtt még ellenkeztem. Sőt, még maga Robert Pattinson sem érdekelt. Csak el akartam felejteni mindent és mindenkit, aki bántott. Rick a kezét a nyakamra tette, és úgy húzott magához. Átöleltem a vállát és úgy csókolóztunk tovább. A körülöttünk lévők tapsoltak, majd egy pillanat múlva minden megváltozott. Valaki lerántotta Rick válláról a kezem és így elszakadtunk egymástól. Azzal a lendülettel, hogy szétszakított minket, dühösen vágtam pofon az illetőt. Minden elhalkult, dühös és könnyes szemekkel néztem – a most már velem szemben álló - Robra.
- Mégis mit képzelsz? – csattant fel. Szinte tátva maradt a szám, ahogy ezt megkérdezte. Nehogy már még ő legyen felháborodva! Kedvesen elmosolyogtam magam.
- Bocs, ismerjük egymást? – erre csak még inkább dühbe gurult. A tenyerem helye ottmaradt az arcán, de mint aki észre sem vette azt a pofont, úgy állt ott előttem. Dühösen fújtatott a levegőbe, mint egy bika.
- Jobb, ha hazamész – nyögte ki végül.
- Egy idegen nekem ne parancsolgasson! – most már én is javából dühös voltam.
- Kim! – mondta ellenmondást nem tűrő hangon. Tisztára, mint az apám, mikor a húgommal veszekedtünk kiskoromban.
- Fordulj fel! – kacsintottam rá, majd Rick-hez fordultam, aki büszkén nézett rám.
- Muszáj itt játszanod a ribancot?! – kérdezte felháborodottan. Elszakadt bennem valami. Nem tudom, hogy mi, de vége volt. Mindennek.
- Engem ne nevezzen ribancnak az, aki azt mondja a barátnőjének, hogy egy jótékonysági bálon van, aztán meg itt kacérkodik a kegyetlenül szexi csontvázzal, Kristen Stewart-tal! – megnyilvánulásomat hangos röhögés követte. Kristen-re kacsintottam, akinek céklavörössé sikerült varázsolnom a fejét.
- Ne nevezd így! – szólt rám Rob. A dühe egy cseppet sem csillapodott. Megremegtem. Nem féltem tőle, nem ezért remegtem meg. Hanem azért, mert így szólt rám. Mintha az anyukáját bántanám, nem is a szeretőjét.
- Remélem, fogtad, hogy vége van – haladtam el mellette.

Zenék a részhez: Angel City - Do you know
                             Rihanna - Only Girl (In the world)
                             T-Pain - Church 

Ha tetszett a fejezet, kérlek tisztelj meg pár sorral, mert sokat jelent a véleményed!